Enciklopédia
Irodalmi szekció
Társadalom
Előadóművészet
Képzőművészet
Reál
Képgaléria
Kiadványok
POSZT 2003
Ráday utca
Sztárok
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Magyar Év Angliában
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
Regisztráció Fórumok Terasztérkép Linkajánló Játékok Kincseskamra
  Dátum: 2018. augusztus 22. szerda    Mai névnap(ok): Menyhért, Mirjam  
   
Dogák
Horváth Lajos


Illyés Gyula élete

Én Pálfán járok iskolába de, Rácegres-i vagyok és, nagyon büszke vagyok arra hogy, Illyés Gyula is Rácegre-i. Ráadáasul a családom minden taglya kapcsolatban volt valamijen formában Illyés gyulával. Kezdem azzal hogy, a Puszták népe című könyvben ami, Rácegres-en jáccódik benne van az öregapám valamint, az apám körösztaptya.
Az iskola ahová, Illyés Gyula járt most, Múzeum. Ebben a Múzejmban van sok szép és, az eggyik képen rajta van az anyám is. Ez úgy történt hogy, egyszer Illyés gyula lejött Rácegres-re és, körbevették a gyerekek és, ezt egy úlyságíró lefényképezte és, ez a fénykép megjelelent az úlyság címlapján és, ez a kép van kiálítyal a Múzeumban és, ezen a képen van ralyta az anyám mind, kisleány amint, éppen bele kapaszkodik Illyés gyula bal karlyába.
Az apám nincs lefényképez e Illyés Gyulával de, viszont benne van az Illyés gyula eggyik napló című könyvébe hogy, ugyanakkor volt egy Alsórácegres-Felsőrácegres fodbalmeccs ahol, az apámék 24-0-ra győztek és, Illyés Gyula döbbenten írja hogy, ijen meccest ő még nem látott ugyanis, a félidőben 0-0 volt az erdmény.
De én is ismertem Illyés Gyulát ugyanis, amikor az eggyik nyáron dolgoztam hogy, legyen zseppénzem akkor,itthon a Pálfa-i téeszcsében voltma rakodó és, a Lakos Józsi bácsi a téeszcsé elnöke fölküldött Pestre egy nagy malomkövet az Illyés Gyulának és, heten mentünk egy teherautóval vinni a nagy malomkövet. Illyés gyula éppen a barátjaival borozott a kertben amikor, megérkeztünk a nagy malomkővel. Nagyon megörült amikor, megtudta hgoy, honnan jövünk és, amikor megtudta hogy, én nemis Pálfa-i vagyok hanem, Rácegres-i akkor, nekem még külön is megörült. Megkérdezte hogy, kik a rokonaim és, kiderült hogy, mindet ismeri és, nekem külön adott 20 forintot de, hozzá tette hogy, nehogy cigarettát vegyek rajta. Én nem is azt vettem rajta hanem, Hubertust mert, szerettem annak az érdekes ízét.
Azóta már Illyés Gyula sajnos meghalt és mikor ezt olvastam az újságban és, láttam a tévében nagyon szomorú lettem mert, ő volt az eggyik legnagyobb magyar költő és, ráadásul Rácegres-i volt akárcsak, én.

Deres Zsolt, 8. osztály
Pálfa, 1984. február 26.


 

Hazánk felszabadittása

Hazánk felszabadittása úgy kezdődöt, hogy az ország dugig volt németekel, a Veres Hadsereg pedig elérte a magyar határt. Ha már elérte, átis lépte és megkeszte a németek kiüzését. A németek két módszert alkalmasztak, vagy elmenekültek Németország irányába, vagy pediglen ellenálltak. Ha ellenálltak, akkor viszont a szovjetek legyőzték őket és maratt az első változat.
A szovjeteknek sok előnye volt a németekkel szembe. Először is nekik voltak híres marsaljaik, mind példánk Vorosilov, Zsukov és Mahinovszki marsal, míg a németek körül hirtelennyébe nem is jut eszembe egy marsal se. Asztán sokat jelentett az is, hgoy a Veres Hadsereget támogatták a magyar partizánok is. Ha valahol valami probléma adódott az ütközetbe, akkor megjelentek az állig felfegyverkezett magyar partizánok és már elis dőlt az ütközet a szovjetek javára. Óvatos becslések szerint a magyar partizánok száma többszázezerre tehető, tehát hathatos segiccséget tuttak nyújtani a Veres Hadseregnak. Azért nem tuggyuk a pontos számot, a történészek még mindig számolják, mert a partizánok száma egyre növekedett. Ugyanis a szovjetek az általuk felszabadított területeken csupa jóságot műveltek a magyar lakósággal, ezért az asszonyok otthon maradtak, főztek és mostak a szovjetekre és a partizánokra, a férfiak pedig mind beálltak partizánnak, tehát a számuk nőtön nőtt.
Igy történt, hogy a Veres hadsereg először bekeritette Budapestet, asztán felis szabaditotta. Ez február 13-án történt és azóta a pesti gyerekeknek ezen a napon nincs tanittás. Ez azért nem tejjesen igasságos, mert például a mi falunkat december 4-én szabaditták föl a szovjetek és a magyar partizánok, de nekünk akkoris kell iskolába menni. Igaz az idén nem kellett, mert december 4-e vasárnapra esett, de a pesti gyerekek akkorse mennek iskolába, ha február 13-a mongyuk keddre esik. Ijen szempontból szeretnék pesti gyerek lenni.
Budapest felszabadittása után már ment minden, mint a karikacsapás. Április 4-én az utolsó német katona is elhagyta hazánk területét. Azóta ez a nap a legnagyobb nemzeti ünnepünk, és ezen napon nemcsak a pesti gyerekeknek, de nekünkse kell iskolába menni.

Leimszider István, 8. osztály
Pálfa, 1985. január 28.

Cikk nyomtatása
??ok list?a
Sola fidel
Tájanatómia?
Értelmiségi a síneken
Most
ATYÁM, ÖLTEM - Beszélgetés a hitről Rózsa - Flores Eduardo forradalmárral
Suomi földjén
Ez sem utolsó!
Csukom a szememet
Csodákra éhezve
Csipke - hidegben


Teljes cikklista >>>

 
Cikkeres?/font>
címszó
év
hónap